Hány ismerősöm van, akik ha meghallják az a szót, hogy matematika, egyből a rossz emlékeiket kezdik felsorolni!

Legutóbb a gyógymasszőrömből tört ki a "mennyire utáltam a matematikát!", amikor megtudta, hogy matematika tanár vagyok. És még ma is elsöprő (negatív) érzelemlavinával sorolta egykori sérelmeit a számokkal kapcsolatosan.

Ekkor jutott eszembe az egyik Bud Spencer és Terence Hill főszereplésével készült film, a Nyomás, utána! Ebben a filmben K1 olyan bombát fejlesztett ki, amely eltörölné az összes számot a világból. Két főhősünk belegondol, ha K1 terve sikerülne, ezután mennyi mindenről le kellene mondanunk:

"- El tudod képzelni a világot számok nélkül? Még egy futball meccset sem nézhetsz végig. Katasztrófa! Meg aztán nem rendelhetsz semmit telefonon, egy üveg sört se.

-Nem rendelhetsz egy dupla hamburgert.

-És mit érnénk a milliónkkal?"

Azt nem kell sokáig bizonygatnom, hogy mindennap számtalanszor foglalkozunk a számokkal. Akkor miért van az, hogy nagyon sokan mégis utálják a számokat? Honnan ered ez a sok rossz emlék? És mit lehet tenni ellene?

Amíg ezen morfondírozunk, addig nézzünk egy kis agytornát:

Levezetésképpen soroljunk fel minél több számokhoz kapcsolódó fogalmat!

-meccsek eredménye

-vásárlás összege

-hány guriga tapéta kell a szoba felújításához

-hányadik osztályba jár a gyermek

-kártyajátékok

...

Ha van kedved játszani, akkor bővítsd velem a sort!

Várom a legsziporkázóbb ötleteket!

Még két tipp:

Gyerekekkel gondolattérképet készíttetnék a számokról. Esetleg of. órán azt is megbeszélném velük, hogy ők mit gondolnak a számokról?

Szerintem egy csupaszám kép is sokat segíthetne a számokkal történő barátkozásban. Főleg, ha a gyerekektől egyszer házifeladatként hasonló kép rajzolását kérnénk. Tuti, hogy mindenkinek a leckéje készen lenne :-)

A képet itt találtam: http://www.kooperativ.hu/matematika/3_modulle%C3%ADr%C3%A1sok-tan%C3%A1r-tanul%C3%B3-eszk%C3%B6z/2_A_t%C3%ADpus/5-%C3%A9vfolyam/2_Tan%C3%A1ri%20modulok/051-t%C3%A9mak%C3%B6r/AMAT_0511_tan%C3%A1r.pdf